„Szinte minden párkapcsolatnak – időnként vagy tartósan, részben vagy egészben – része az öröm, a boldogság, a szeretet, a kedvesség, a tisztelet, a vágy és az intimitás, vagy éppenséggel a sérelem, a szomorúság, a csalódottság, a bánat, az agresszió és a frusztráció.”
…rendelőmben egyre gyakrabban keresnek fel több éve együtt élő, egymás felé el nem kötelezett, gyermek nélküli párok, akik képtelenek kilépni a „biztos, jól ismert boldogtalanságukból”, de nem képesek elköteleződni sem partnerük mellett.
Az egyke gyermekből egyke felnőtt lesz, aki remekül teljesít a saját szakterületén, kitartóan végzi a feladatát, sokszor nagyon sikeres karriert fut be. Sokat dolgozik azért, hogy elérje (a szülei) célját, hogy felnézzenek rá és teljesítményével kivívja mások figyelmét – ezzel csökkentve a társas kapcsolatok terén megélt ügyetlenségeiből származó kisebbrendűségi érzését. Társas kapcsolataiban ugyanis a felnőtt egyke továbbra is bizonytalan.
